Már 1820 előtt is élt itt néhány zsidó család, név szerint: Lázár, Kohn, késöbb Bühler és Lembergék. Főbb tevékenységük a kereskedelem volt. 1820-ban a zsidó hitközség 10-12 főből ált, akiknek még nem volt lehetőségük saját zsinagógát építeni, ezért magánházakban tartották az istentiszteletet.
A Füleki zsidóság abban.az időben a Losonci rabbisághoz tartozott. Később, az 1867-es kongresszus után alakult át önálló Ortodox Zsidó Hitközséggé. Az első rabbinak Büchler Pinkászt választották, aki 1879- ben hunyt el.
A Füleki Zsidó Hitközség 1874-ben építette meg első zsinagógáját.
Fülek városában a II. világháború előtt 144 zsidó polgár élt. Először a Losonci gettóba deportálták, majd végül onnan hurcolták el őket a koncentrációs táborokba. A háború után mindössze néhányan tértek vissza.
Az 1874-ben épült zsinagógát, a háború után átépítették, belső architektúráját teljesen átalakították és raktárként használták. A jelenleg álló épületből már nem lehet kivenni az eredeti álapotot, mindössze a 8*16m-es alapot lehet látni.
A Füleki Chevra Kadishat 1820-ban alapították. Ugyanekkor kapták az engedélyt a temető kialakításához. Előtte az elhunyt Füleki zsidókat a Losonci zsidó hitközség temetőjébe temették. A temető a város szélén a Savolvali út mentén található, temetkezésre már nem használják. Motívumait tekintve az Észak-Magyarországi zsidó temetőkre utal. A temető felújítása és rendezése az Ausztráliában élő Lövy család érdeme.

Forrás: Kende F Csaba –Kassa – Kosice