Az elsõ újpesti zsinagóga1839-ben épült, a Bocskai utca elején. Az épületrõl rajzot vagy fotót nem ismerünk, valószínûleg az Árpád út két oldalán álló Meszhart (Magyar–szovjet Hajózási Rt., az újpesti köztudatban Mahart) házak 1953–54-ben történt építésekor bontották le. Helye ma közterület a Lõwy Izsák utca Bocskai utcába torkolló végén.1885–86-ban építették fel a Berzeviczy utcában ma is mûködõ neológ zsinagógát. A korabeli sajtó tudósításai szerint Greiner (vagy Gränner) budapesti építész tervezte, a kivitelezést Böhm Mátyás építõmester irányította. Mivel a historizmus budapesti építészettörténetében nem fordul elõ tervezõként a megadott név, ezért felvetõdik, hogy nem történt-e elírás, és nem a Monarchia késõbbi nagy zsinagóga-építõjének, a bécsi Jakob Gärtnernek (1861–1921) fiatalkori mûvével állunk-e esetleg szemben. Gärtner 1889–1910 között tizenöt nagy méretû zsinagógát tervezett, például Debrecenben, Marosvásárhelyt, Szatmárnémetiben, továbbá négyet Bécsben. A Gärtner által1891-ben tervezett, 1960-ban lebontott galgóci zsinagóga (Hlohovec, Szlovákia) homlokzat tagolásának bizonyos elemei nagyon hasonlítottak az újpesti részletekre. A tervezõ személye kérdéses, az azonban nyilvánvaló, hogy az újpesti hitközség vezetõi a pesti „fõtemplomot” tekintették példának. Az alaprajzi elrendezés, a színes téglákkal díszített homlokzatok, a félköríves ablakok, de a torony-sisakok tekintetében is az 1854–59 között épült, Ludwig Förster bécsi építész által tervezett Dohány utcai zsinagóga szolgált mintaként. A keleties elemekkel gazdagított félköríves romantika stílusát más mûfajokban már tizenöt-húsz éve nem alkalmazták, de az 1880-as évek zsinagógaépítészetében még uralkodó volt. A mûvészettörténeti szakirodalomban találkozhatunk annak említésével, hogy 1896-ban pályázatot írtak ki neológ zsinagóga tervezésére Újpesten, s az elsõ díjat és a megbízást Böhm Henrik és Hegedûs Ármin nyerte el –akik három évvel késõbb az újpesti városházát tervezték. A hitközségi iratok és visszaemlékezések azonban nem tudnak ilyen tervpályázatról. A Berzeviczy utcai tekintélyes méretû zsinagóga felépülte után tíz évvel annak nem is let tvolna értelme. Hogy az eredeti épületet a Böhm-Hegedüs szerzõpáros tervezte volna, az kizárt, hiszen õk csak 1890-ben, illetve 1891-benszereztek diplomát a budapesti Mûegyetemen. A rendelkezésre álló iratok, illetve visszaemlékezések alapján a hitközség vezetõi szerint a zsinagóga egy ütemben épült meg a jelenlegi formában, de a mûvészettörténeti elemzés azt mutatja, hogy a nyugati homlokzat az épület többi részénél késõbbi stílusú. Az egykorú építészeti sajtóból és a tervezõ hagyatékában fenn-maradt iratokból lehet tudni, hogy 1909-ben Baumhorn Lipót bõvítette az épületet. A nyugati rózsaablak mérmûvének formája ismétlõdik a Baumhorn által 1908–1909-ben épített Aréna úti zsinagógán (Budapest XIII., Dózsa György út 55., ma sportcsarnok), illetve a ma már nem álló, 1907-ben épült makói zsinagó-BAZSÓGÁBOR–IVÁNYIJÁNOS Az újpesti zsinagóga 2004. december XI. évf. 4. sz.A Berzeviczy utcai zsinagóga, a második világháború után

16gán, utóbbi helyen a körablakot övezõ, vörös téglacsík is megjelenik, amely a vállvonal ki-emelése nélkül fordul át.1944-ben a zsinagógát kifosztották, újjáépítésére 1946-bankerült sor. A háború elõtt meg-lévõ, a fõhajó feletti, eredetileg kazettás mennyezetet anyagi okokból a mai napig nem sikerült helyreállítani. A karzatok fa födémei olyan mértékben tönkre-mentek, hogy – az öntöttvas oszlopok felhasználásával – azokon felül bordás monolit vasbetonfödém készült, fa járófelületekkel. A zsinagógadél felé megnagyobbított kertjében 1947–48-ban emlékmûvet építettek. Ha az épületegyüttest megtekintjük, a Berzeviczy utca és a József Attila utca sarkán a mártíremlékmûvet látjuk, amelyhez a Berzeviczy utcában kovácsoltvas kerítés kapcsolódik. Közvetlenül a kerítés mögött, az udvar terében szabadon áll a zsinagóga. A zsinagógától északra az 1912-ben épült rabbilakás található, amelyhez a zsidó szeretetotthonnak a Liszt Ferenc utcasarkán a legutóbb, 2004-ben átadott épület-szárnya csatlakozik. A téglalap alaprajzú zsinagóga rövidebbik oldalával néz az utca felé. A reprezentatív fõbe-járat az átellenes oldalon, a kert hátsó részén nyílik, úgy, hogy attól öt méterre a szomszéd lakó-ház kerítésfala húzódik. Kérdés, hogy milyenszempontok alapján választotta a hitközség ezt az elõnytelen fekvésû telket. Megjegyzendõ, hogy az említett galgóci zsinagóga is hasonló diszpozíciójú. A bejárat ugyan rejtve van, a zsinagóga mégis harmonikusan illeszkedik kis városias környezetébe. Zömök tornyaival úgy emelkedett az egykori földszintes épületek fölé, hogy jelezte a kultusztemplom funkciót, de méretei nem nyomták el a szomszédos házakat. A hagymasisakkal koronázott tornyok között díszes keretûk õrablak található, amely alatt magyarul és héberül olvasható Ézsaiás próféta könyvének egy mondata: „Az én házam minden nemzet ima-háza, így szól az Úr. Esaj 56,7”.Az 1885–86-ban épült utcai és oldalhomlokzatok stílusa a romantika „félköríves” változata, korabeli német elnevezéssel „Rundbogenstil”.A falakat vörös és sárga téglából rakott, átlós raszterû minta díszíti. A párkányok, nyílás-keretezések és a tornyok felsõ szintjén megjelenõ falsávok vakoltak. Bizonyos források szerint, a bõvítés során – tehát a 20. század elején – épült hátsó homlokzaton már a tagoló elemek is téglából készültek, a keletinél nagyobb rózsa ablakot kõrács díszíti. Az igényesebb anyaghasználat arra utal, hogy a ma alig látható belsõ homlokzatot fõhomlokzatnak szánták. A nyerstéglamintázata követi a másik három homlokzaton meglévõt, csupán a falmezõk átlós rácsozata sûrûbb kissé. A nyíláskeretek, párkányok és az oromzat viszont itt már a késõi historizmus formavilágát mutatják. A belsõ tér kialakítása a Dohány utcai zsinagóga elrendezését követi. Az épület három-hajós, oldalkarzatos elrendezésû csarnok. A mellékhajók végeiben találhatók a lépcsõházak. Bizáncias fejezetû öntöttvas oszlopok földszinti sora tartja a karzatot, amelyen ritkábban elhelyezett ugyanilyen oszlopok támasztják alá – keresztbe fordított öntöttvas „vállkövek” közbe-iktatásával – a kétszintû mennyezetet. Az oldal-hajók fölötti fél nyereg és ezek folytatásában a fõhajó feletti nyeregtetõ fõállásai ugyancsak ezeken az oszlopon nyugszanak. Külsõ megjelenésében a tetõ egységes nyeregtetõ képét mutatja. Keresztirányban a teret monumentálisan tagoló, félköríves hevederek feszülnek, a hossz-irányú acélgerendákat pedig az alsó két szintelevõknél kisebb, azok minden második oszlopának folytatásában hasonló kialakítású szerkezetek támasztják alá. A nemesen egyszerû, oszlopokkal és ívekkel díszített frigyszekrény függönyét az épület 1996-ban történt felújításkor készítették. A függöny feletti ívmezõben a törvénytáblák láthatók, kétoldalt kisebb fülkék keretezik a kompozíciót. A frigyszekrény feletti karzat volt az orgona eredeti helye, de az 1910-ben felállított hangszer 1944-ben elpusztult. A jelenleg használt – a kecskeméti zsinagógából származó – orgona a szemben levõ karzaton áll. A bimát, azaz a Tóra felolvasására szolgáló pódiumot finoman tagolt rács határolja, amely az 1909-es átalakítás idején készülhetett. A tóraszekrény körüli padok Hajós Alfréd tervei alapján készültek az újpesti Eichel Dezsõ Minerva famegmunkáló és faáru-gyárában, 1946-ban.A zsinagóga Újpest egyik elsõ reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az 1880-as években jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult. £Közlemények2004. december XI. évf. 4. sz.