Budapesten háromnegyed évszázad óta az Új-Lipótvárost, mint új-új zsidónegyedet emlegetik. Valóban újabb, mint a régi-új, az Erzsébetváros, ámde nem zsidónegyed. Az elnevezésbõl mindössze annyi talál, hogy az Új-Lipótvárost valóban jobbára zsidó – zsidó származású – mérnökök tervezték és építették, s az új házakba valóban jobbára – zsidó származású polgárság költözött.

A Lipótváros északi részein, a Körúton túli utcákban lakó új-lipótvárosi zsidó polgárokból rekrutálódott a Csáky utca /Hegedûs Gyula utca 3. sz. alatti zsinagóga hívõserege. Maga a zsinagóga láthatóan erõs igény kielégítése volt. A Lipótvárosi Templomegyesület, amely a 20. század elején a Koháry/ Nagy Ignác utcában járt össze imádkozni, a Lipótvárosból átköltözött az Új-Lipótvárosba. Az imaszobát egy bérházban alakította ki Vajda Béla 1911-ben, késõbb a hitközség megvásárolta a házat, és másfél évtized múlva (1927) mai formájára átépítette az idõs Baumhorn Lipót, a maga akkor már kissé régimódinak ható stílusát hozzáigazítva az akkori technikai lehetõségekhez. De az Új-Lipótvárosban a hívek egy része is konzervatív volt; vidéki gyökerû. A Csáky utcai zsinagóga konzervatív jellege jobban vonzotta a vidékies zsidóságot, az egyszerûbb lipótvárosi zsidókat, mint a Dohány utca elõkelõ liberalizmusa. A konzervatív liturgikus értelemben veendõ. A Csáky utcában nem volt orgona, a Tóra-olvasó asztal a középen állt, az imarend is régiesebb volt. Egy ortodox imaház (Visegrádi utca 3.) közvetlen közelében is igen sokan látogatták. A nagy tudású Hoffer Ármin volt a rabbija. Egyébként a pesti körzeti templomok (nagyfuvaros utca, Páva utca, Aréna út) nagyjából mind ilyenek voltak, mind sokkal hagyományosabb, mint a „Dohány”. Aki ritkábban jár zsinagógába, annak elég volt a Dohány utca, aki pedig mindennap, az csak konzervatív zsinagógába ment.

A Hegedûs Gyula utcai körzet ma Budapest legnagyobb, legnépesebb körzete, ahol minden reggel és minden este biztosított a minjen, azaz bárki, akinek szerettei után Jahrzeitje van közösség elõtt elmondhatja a gyászoló kaddis imáját.

A körzet elnöke Zoltai Gusztáv, a körzet fõrabbija Deutsch László, fõkántora Klein Ervin. A körzetben rendszeresen vannak vallás-kulturális rendezvények, ifjúsági csoport mûködik. A nõcsoport tevékenyen kiveszi részét a rendezvények elõkészítésében.

A templom kultúrtermében idõsek napközi otthona mûködik, ahol egész napos foglalkozással gondoskodnak az egyedülálló idõsekrõl.

A körzet fõrabbija rendszeresen látogatja a kerületi családokat és a betegeket. A körzet adományokból rendbe hozatta a templom kupoláját, új járólapokat helyeztetett el. Megépítette a vallási elõírásoknak megfelelõ fõzõkonyhát. Péntek esténként az õszi és téli idõszakban az Istentisztelet után több fogásos meleg vacsorával várja a híveket. A körzet tehetõsebb tagjai finanszírozzák ezeket a rendezvényeket, a fõzést rendszerint a körzet elnöke és a körzet fõrabbija végzi.