Amint az előzőekben már említettük, a neológ hitközség 1878-ban önálló zsinagógát épített. A nürnbergi zsinagóga mintájára készült templomot Busch Dávid városi főmérnök tervezte, id. Rimanóczy Kálmán volt a kivitelező. A belvárosban, a Körös partján áll, sajnos már nem használják. Felújítására hatalmas összeg kellene, amit a romániai zsidó szervezet egyedül nem tud biztosítani, jelenleg az állam sem tud megfelelő segítséget nyújtani a helyreállításhoz.

A Monarchia századfordulós építészetére az eklektikus, majd a szecessziós irányzat volt jellemző. Az eklektika az előző korok stílusát keverten használta, de egyszerűségre törekedett, míg a szecesszió túlhaladja ezt, és felhasználja az ornamentikát, mértani, növényi, állati díszítőelemeket alkalmaz, addig szokatlan színeket használ fel.

Nagyváradot klasszikus szecessziós városnak szokták nevezni, jellegzetes épületei a La Roche- és Darvas-villa, a Moskovits- és Ullmann-palota, vagy éppen a Sas-palota, amelyek Komor Marcell, Jakab Dezső, és a Vágó fivérek tervezői munkáját dícséri.

Cion Temploma neomór stílusban épült, felhasználva az irányzatra jellemző nyújtott patkóíves formát, a hármas árkádsort idéző ajtó- és ablakkialakítást, a hatalmas kupolát. Díszítésre geometriai alakzatokat használtak a tervezők, növényi motívumok nem láthatók az épületen.[13]

A templom főbejárata fölött egy felirat fogadja a látogatót.

„וְעָשׂוּ לִי, מִקְדָּשׁ; וְשָׁכַנְתִּי, בְּתוֹכָם”

„És készítsenek nékem szent hajlékot, hogy ő közöttök lakozzam”. . /2Mózes 25:8/Mózes látomásában, amelyben parancsot kap az Örökkévalótól a szent hajlék felépítésére, pontos leírást találunk mind a Szentélyről, mind annak berendezéséről. /2Mózes 25-27/
Maimonidesz szerint a Szentély célja az volt, hogy visszatartsa az izraelitákat a bálványimádástól, és I-tenre irányítsa figyelmüket. Ébren tartja a gondolatot, hogy az Örökkévaló közöttük lakozik, ezáltal azt is, hogy életüket az isteni küldetésnek szenteljék, betartva a Mózes által közvetített törvényeket.[16]

Zsinagóga minden olyan épület vagy helyiség, amely imádkozásra szolgál. A rabbinikus irodalomban mindössze egyszer (Gitin 39b.) említik "imaházként", bét tfiláként. Első megjelenésétől fogva, az Első Templom i. e. 586-ban történt lerombolása utáni időktől Bét Kneszet - Gyűlés Háza, Gyülekezet Háza - néven szerepelt. A görög szó, amellyel a zsidók imádkozóhelyét megnevezték, és amelyből a "zsinagóga" szó származik, a bét kneszet szó szerinti fordítása. Maga a név is arra utal, hogy a zsinagóga nem pusztán a közös imádkozás céljait szolgáló központ.

Egyéb szerepei közül a legfigyelemreméltóbb, hogy a vallási tanulmányok helye is volt, elsősorban felnőttek számára. A bét midrás kifejezés, "a tanulás háza" szinte azonos értelmű a bét kneszettel. A bét midrás vagy a bét kneszet elkülönített helyiség volt, vagy ugyanazt a termet használták mindkét célra. A Tóra élethossziglani tanulását mindig is ösztönözték, és még az imádkozásnál is nagyobb jelentőséget tulajdonítottak neki ("...és a Tóra tanulása egyenlő az összes parancsolat teljesítésével...").­[17]

A templomba lépve ez a látvány fogadta a látogatót akkor, amikor még fénykorát élte a zsinagóga.

A שַׁדַּי szó a Biblia által használt istennevek egyike, jelentése Mindenható. Saddai néven említi az Írás I-tent, akit Ábrahám, Izsák és Jákob ismert. /Exod. 6:2,3/.
Jelzőként is szerepel, Él Saddai (אֵל שַׁדַּי), a Mindenható I-ten , ebben az összetételben kizárólag Ábrahám (Gen. 17: 1), Izsák (Gen. 28: 3), és Jákob (Gen. 35:11; 43: 14; 48: 3) révén találjuk meg a Bibliában.[18]
Az írást keretbe foglaló Dávid-csillag (Magen David- azaz Dávid pajzsa) a leggyakoribb zsidó jelkép.
Kabbalista ábrázolásokon gyakran látható a csillag kis háromszögeibe írva a jelkép nevének 3-3 betűje, középen az I-ten neve, amely a hat világtájat jelképezi, és a világ középpontját jelentő Örökkévalót.

Neológ zsinagógákban gyakran láthatunk, hallhatunk orgonát, ami ortodox templomokban nem elfogadott.

A Tóraszekrény fölötti boltívben a kettős kőtábla látható.
A szövetség táblája, amelyet Mózes kapott az Örökkévalótól a Sinai-hegyen.
„És mikor a negyven nap és negyven éj elmultával átadá az Úr nékem a két kőtáblát, a szövetségnek tábláit” /Deut. 9:11/
Kétféleképpen szokás ábrázolni, vagy a Tízparancsolat kezdőszavaival, vagy a parancsolatok héber betűs sorszámaival.
Jelen esetben az első variációt láthatjuk.

A korábbi leírások szerint emléktáblákat helyeztek el a Holocaust áldozatainak neveivel, de találunk családi vonatkozású emléktáblát is.

Kiemelkedő helyet kapott a neológ hitközség legnevesebb rabbija, dr. Kecskeméti Lipót márványtáblája.

Sírja a Rulikovszky úti temetőben található, a következő magyar nyelvű felirattal:
„Közösségének nagy Rabbija, Isten igéjét hirdette, emléke örökre élni fog.”

Ezt a saját maga által írt sírfelirat követi:

„Tanultam, írtam, eskettem, temettem, igét hirdettem a zsidóságnak, az igaz embereknek a zsinagógában- nem sokszor, de sokat, koldultam némelyekért, a közösségért- nem sokat, de gyakran… Belefáradtam a szavakba… De az imáim mégis folytatódnak, az örökkévalóságba: Áldd meg drága Isten, áldd meg közösségemet!”[19]

Az ortodox Nagyzsinagóga

A templom jelenleg felújítás alatt áll, ezért a fotók nem az eredeti állapotot tükrözik. A renoválás miatt némelyik képen nem ideillő tárgyak is előfordulnak.

A Bach Nándor által tervezett zsinagóga is mór stílusban épült, de eltérően Cion Templomától, főleg a klasszikus stíluselemeket fedezhetjük fel rajta. A félköríves ajtó- és ablakformák, a hármas tagolás, a geometriai alakzatok, és különleges színek alkalmazása a díszítésben jellegzetesen az iszlám művészetre utal. /Eredete a középkori spanyol és portugál területek arab hódoltságára vezethető vissza Európa építészetében/
A kupolát számtalan rézborítású tornyocska helyettesíti.

Az épület legmagasabb pontján jól látható a szövetség táblája, rajta a Tízparancsolat héber betűs kezdőszavai.
A kisebb tornyokat Dávid-csillag és virágmotívum díszíti.
A bejárat fölött az alábbi bibliai idézet olvasható:

„וְהָיָה בְּאַחֲרִית הַיָּמִים, נָכוֹן יִהְיֶה הַר בֵּית-יְהוָה בְּרֹאשׁ הֶהָרִים, וְנִשָּׂא, מִגְּבָעוֹת”

„Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál…” /Jesája 2:2-5/Jesája próféta, Ámóc fia ezt a látomást kapta az Örökkévalótól Júdáról és Jeruzsálemről. A béke korszakát írja le, amikor az emberek vallástól és származástól függetlenül felismerik az Úr nagyságát és mindenhatóságát, de igazságos ítélete elől nem bújhatnak el.
A bejárat bal oldalán márványtábla emlékezik meg a Holocaust áldozatairól.

Az oszlopokkal díszített hármas bejárat az előcsarnokba vezet, ahol a rituális kézmosó és a női karzatra felvezető két lépcsőház található. Egyes források szerint az oszlopdíszítés jelzi a szent helyek bejáratát, elválasztja és összeköti a szent és a profán világot.[20]
Az előcsarnokban családi emléktáblát helyeztek el az Auschwitzba deportált Kepes család emlékére.
A nagy csarnokba belépve impozáns látvány fogadja a látogatót, a felújítás ellenére is.

A bimá, vagy Tóraolvasó asztal középen helyezkedik el, vele szemben a Frigyszekrény /Aron Hakodesh/, amely egy oszlopokkal elválasztott, többszörös boltíves emelvényen található. Díszítésére fehér és arany színeket használtak.A Frigyszekrény felső részén hármas tagolású „kapu” fölött a Szövetség táblája látható, a Tízparancsolat héber kezdőszavaival, tetején a Tóra koronájával. A legfelső boltívet egy színes üvegből készült, Dávid-csillagot formázó rózsaablak zárja le.

A Frigyszekrényt mélyvörös bársonyfüggöny takarja, távolból nézve egyetlen díszítése az arannyal hímzett korona, ám ha közelebb megyünk, ezüstszínű, Tóraszekrényt formázó keretben egy felirat látható.

„És csinálj függönyt, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből; Kérubokkal, mestermunkával készítsék azt.” / 2Móz 26:31/

A függöny feliratából az derül ki, hogy a közösség egyik nőtagja házasságkötésének ötvenedik évfordulója alkalmából ajándékozta a hitközségnek 1905-ben.

A faldíszítés és a kazettás mennyezet a jellegzetes mór stílust követi.

A hatalmas, színes üvegezésű ablakok a belső térből mutatják meg igazi értéküket. Nem csak rengeteg fényt biztosítanak, látványnak sem utolsók.

A zsinagógában található héber szövegek és feliratok:

„ הַלְלוּ-יָהּ:אוֹדֶה יְהוָה, בְּכָל-לֵבָב; בְּסוֹד יְשָׁרִים וְעֵדָה. גְּדֹלִים, מַעֲשֵׂי יְהוָה; דְּרוּשִׁים, לְכָל-חֶפְצֵיהֶם. הוֹד-וְהָדָר פָּעֳלוֹ; וְצִדְקָתוֹ, עֹמֶדֶת לָעַד. זֵכֶר עָשָׂה, לְנִפְלְאוֹתָיו; חַנּוּן וְרַחוּם יְהוָה.טֶרֶף, נָתַן לִירֵאָיו; יִזְכֹּר לְעוֹלָם בְּרִיתוֹ. כֹּחַ מַעֲשָׂיו, הִגִּיד לְעַמּוֹ-- לָתֵת לָהֶם, נַחֲלַת גּוֹיִם.מַעֲשֵׂי יָדָיו, אֱמֶת וּמִשְׁפָּט; נֶאֱמָנִים, כָּל-פִּקּוּדָיו. סְמוּכִים לָעַד לְעוֹלָם; עֲשׂוּיִם, בֶּאֱמֶת וְיָשָׁר.פְּדוּת, שָׁלַח לְעַמּוֹ-- צִוָּה-לְעוֹלָם בְּרִיתוֹ; קָדוֹשׁ וְנוֹרָא שְׁמוֹ.רֵאשִׁית חָכְמָה, יִרְאַת יְהוָה-- שֵׂכֶל טוֹב, לְכָל-עֹשֵׂיהֶם; הַלְלוּ-יָהּ:”

„Dicsérjétek az Urat. ;
Dicsérem az Urat teljes szívből: az igazak környezetében és a gyülekezetben.
Nagyok az Úrnak cselekedetei; kívánatosak mindazoknak, a kik gyönyörködnek azokban.
Dicsőség és méltóság az ő cselekedete, és igazsága megmarad mindvégig.
Emlékezetet szerzett az ő csudálatos dolgainak; kegyelmes és irgalmas az Úr.
Eledelt ad az őt félőknek; megemlékezik az ő szövetségéről örökké.
Cselekedeteinek erejét tudtul adta az ő népének, nékik adván a pogányok örökségét.
Kezeinek cselekedetei hűség és igazság; minden ő végzése tökéletes.
Megingathatatlanok örökké és mindvégig; hívségből és egyenességből származottak.
Váltságot küldött az ő népének, elrendelte szövetségét örökre; szent és rettenetes az ő neve.
A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása van mindenkinek, a ki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig. / Zsolt. 111/
Dicsérjétek az Urat.”

A zsoltárok műfaji besorolásában ez a szöveg a himnuszok kategóriájába tartozik. A zsoltárszerző e „műfajban” csak az Örökkévaló nagyságát akarja hirdetni, semmilyen kérés nincs benne maga, vagy környezete számára. (Zsolt 8, 19, 33, 46–48, 65, 67–68, 76, 84, 87, 93, 96–100, 103–106, 111, 113, 114, 117, 122, 135, 136, 145–150). Ebbe a kategóriába soroljuk a Sion-dalokat, és az Örökkévaló királyságáról szóló énekeket is.
A zsoltár bevezetője Isten dicséretére hív fel: „Dicsérjétek az Urat!” (105,1) „Áldjátok az Urat, mert jó!” (106,1; 136,1). A központi részt általában a „ki” szó vezeti be. Néha Istennek a teremtésben megnyilvánuló csodáit sorolja fel (105). A zárlat rövid; vagy a bevezetést ismétli meg, vagy egyszerűen újból felszólít az Örökkévaló dicséretére és befejezi az imát.[21]

A Zsoltárok 90-től 150-ig terjedő csoportjában található néhány eredetileg kisebb gyűjtemény. A legtöbbet (120-134) Shir ha(la)-Maalot nevéhez kapcsolják. Feltehetően létezett egy másik, Dávidhoz köthető gyűjtemény is (101, 103, 108-110, 138-145). A 91-100 közöttiek névtelenek, bár vannak azonos tulajdonságaik, még sem mondhatjuk, hogy felismerhető a forrásuk. Azt is lehetetlen megállapítani, hogy a „Halleluja” kezdetűek valaha különálló Himnuszok könyvét alkották-e. A himnuszok több mint felét Solomon de’Rossi dolgozta fel Ha-shirim asher li-shelomo (Velence, 1622-23) című művében, dupla énekkarra, 4 plusz 4 hangra. Feltételezések szerint a zsoltárok eredete nemzeti hálaadó énekekre vezethető vissza.[22].

Az épület oldalnézeti képe és a chupá, az eskető sátor fehér márványoszlopai, amelyek ortodox szokás szerint szabadtéren állnak.

Az épület keleti külső fala, a Frigyszekrénynek kialakított helyiség rózsaablakával.

A Sász Chevra zsinagóga

A Sász Chevra kifejezés a Talmud-Tóra Egyletet jelenti, ez a szervezet a felnőttek oktatására jött létre. Ortodox közösségekben a központi templomhoz tartozó kisebb zsinagógákat gyakran nevezik így. (ld. a budapesti Kazinczy utcai kiszsinagóga, a Vasváry utcai lubavicsi zsinagóga, stb.).
Maga az épület a Nagyzsinagóga udvarán található, egyéb létesítmények (irodaház, mikve) mellett. Külsejében nem tükrözi funkcióját, de belépve azonnal felismerhetők a zsinagógák jellegzetességei. Az előtérben rituális kézmosó, és a karzatra vezető lépcsők találhatók.Innen nyílik a kis téli imaterem, ahol a nők és férfiak különválasztására helyszűke miatt csak függöny használható.

A Tóraolvasó asztal a helyiség közepén áll, a Frigyszekrényt Dávid-csillaggal díszített kék függöny borítja. /ld. 2Móz 26:31/ Jobb oldalán láthatjuk az előimádkozó asztalt, fölötte a falon egy Siviszi-tábla van.
Felirata a hagyományos zsoltáridézet:

„שִׁוִּיתִי יְהוָה לְנֶגְדִּי תָמִיד: כִּי מִימִינִי, בַּל-אֶמּוֹט.”

„Mindig szemem előtt lebeg az Úr, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak” /Zsolt. 16:8/A kép Tóraszekrényt formáz, a boltívben az Örökkévaló neve, és a kőtábla látható, benne a Tízparancsolat héber betűkkel jelzett számai.
A Tórafüggönyt a hétágú Menóra díszíti, aranyból, ahogyan az Úr megparancsolta Mózesnek.

„וְעָשִׂיתָ מְנֹרַת, זָהָב טָהוֹר; מִקְשָׁה תֵּעָשֶׂה הַמְּנוֹרָה, יְרֵכָהּ וְקָנָהּ, גְּבִיעֶיהָ כַּפְתֹּרֶיהָ וּפְרָחֶיהָ, מִמֶּנָּה יִהְיוּ.”

„Csinálj gyertyatartót is tiszta aranyból; vert [arany]ból készüljön a gyertyatartó; annak szára, ága csészéi, gombjai és virágai ugyanabból legyenek…” /2Móz 25:31-36/
A keretet képező két oszlopban szintén megjelenik a Szövetség táblája, valamint az egyéb díszítések között szinte olvashatatlanul apró héber betűs feliratok, ezek vagy bibliai, vagy imaszövegek, gyakran kabbalisztikus jelentésük van.

Az alatta lévő szekrénykén két mécses látható, egy Dávid-csillag alakú háromégős, és egy íves kialakítású ötégős.

Az oldalfalon márványtáblát helyeztek el az auschwitzi mártírok emlékére.

A Tóraolvasó asztalt különböző méretű Dávid-csillagokkal díszített barna bársonytakaró borítja.
A téli imatermet a nagy csarnoktól, a „Szentélytől” elválasztó ajtón van kifüggesztve az imarend, a Jahrzeitokra emlékeztető tábla, valamint egy vörösréz metszet, amin két oroszlán által tartott korona, két oldalán szőlőfürtök, alján kiddus-pohár és két hal látható. Ez a tábla többnyire Ádár hónapban kerül látható helyre (van ahol egész évben, mint dekoráció), azt a talmudi üzenetet közvetíti, amely szerint
„és amikor belép Ádár hónap, szaporítjuk az örömöket” /Taanith 29.a/

Az imateremben még láthatunk héber feliratot:

„לְדָוִד: יְהוָה, אוֹרִי וְיִשְׁעִי--מִמִּי אִירָא;יְהוָה מָעוֹז-חַיַּי, מִמִּי אֶפְחָד. בִּקְרֹב עָלַי, מְרֵעִים-- לֶאֱכֹל אֶת-בְּשָׂרִי:צָרַי וְאֹיְבַי לִי; הֵמָּה כָשְׁלוּ וְנָפָלוּ. אִם-תַּחֲנֶה עָלַי, מַחֲנֶה-- לֹא-יִירָא לִבִּי:אִם-תָּקוּם עָלַי, מִלְחָמָה-- בְּזֹאת, אֲנִי בוֹטֵחַ. אַחַת, שָׁאַלְתִּי מֵאֵת-יְהוָה-- אוֹתָהּ אֲבַקֵּשׁ:שִׁבְתִּי בְּבֵית-יְהוָה, כָּל-יְמֵי חַיַּי;
לַחֲזוֹת בְּנֹעַם-יְהוָה, וּלְבַקֵּר בְּהֵיכָלוֹ.כִּי יִצְפְּנֵנִי, בְּסֻכֹּה-- בְּיוֹם רָעָה:
יַסְתִּרֵנִי, בְּסֵתֶר אָהֳלוֹ; בְּצוּר, יְרוֹמְמֵנִ וְעַתָּה יָרוּם רֹאשִׁי, עַל אֹיְבַי סְבִיבוֹתַי, וְאֶזְבְּחָה בְאָהֳלוֹ, זִבְחֵי תְרוּעָה;
אָשִׁירָה וַאֲזַמְּרָה, לַיהוָה.שְׁמַע-יְהוָה קוֹלִי אֶקְרָא; וְחָנֵּנִי וַעֲנֵנִי.לְךָ, אָמַר לִבִּי--בַּקְּשׁוּ פָנָי; אֶת-פָּנֶיךָ יְהוָה אֲבַקֵּשׁ. אַל-תַּסְתֵּר פָּנֶיךָ, מִמֶּנִּי-- אַל תַּט-בְּאַף, עַבְדֶּךָ:
עֶזְרָתִי הָיִיתָ; אַל-תִּטְּשֵׁנִי וְאַל-תַּעַזְבֵנִי, אֱלֹהֵי יִשְׁעִי.כִּי-אָבִי וְאִמִּי עֲזָבוּנִי; וַיהוָה יַאַסְפֵנִי. הוֹרֵנִי יְהוָה, דַּרְכֶּךָ: וּנְחֵנִי, בְּאֹרַח מִישׁוֹר--לְמַעַן, שׁוֹרְרָי.אַל-תִּתְּנֵנִי, בְּנֶפֶשׁ צָרָי: כִּי קָמוּ-בִי עֵדֵי-שֶׁקֶר, וִיפֵחַ חָמָס.לוּלֵא--הֶאֱמַנְתִּי, לִרְאוֹת בְּטוּב-יְהוָה: בְּאֶרֶץ חַיִּים.קַוֵּה, אֶל-יְהוָה: חֲזַק, וְיַאֲמֵץ לִבֶּךָ; וְקַוֵּה, אֶל-יְהוָה.”

„(Dávid zsoltára.) Világosságom és üdvösségem az Úr - kitől félnék? Életem oltalmazója az Úr - kitől rettegnék? Ha rám törnek a gonoszok, hogy elemésszék testemet, elleneim és ellenségeim megtántorodnak és a földre zuhannak. Ha hadsereg áll is velem szemben, szívem akkor sem remeg. Ha harcra kelnek ellenem, akkor is bizakodom. Egyet kérek az Úrtól, csak egy a vágyam: hogy életem minden napján az Úr házában lakjam. Hogy élvezhessem az Úr édességét, és szemlélhessem szent templomát. A bajnak napján elrejt hajlékában, megvéd sátrának oltalmában, és sziklára állít engem. Ezért magasra emelhetem fejem, ellenségeim fölé, akik körülvesznek. Hajlékában dicsőítő áldozatot mutatok be, hangszeren játszva énekelek az Úrnak. Uram, halld meg hozzád kiáltó szavam, könyörülj rajtam és hallgass meg engem! Szívem ezt sugallta: "Keresd tekintetét!" Uram, a te arcodat akarom keresni. Ne rejtsd el előlem arcodat, ne taszítsd el szolgádat haraggal! Te vagy oltalmazóm, ne utasíts vissza, Istenem, megmentőm, ne hagyj el végképp! Ha apám, anyám el is felednének, az Úr akkor is fölemelne. Uram, mutasd meg ösvényedet, s ellenségeim miatt vezess sima úton! Ne szolgáltass ki ellenségem bosszújának! Hiszen hamis tanúk lépnek föl ellenem, férfiak, kik gonoszat forralnak. De biztos vagyok benne: meglátom az Úr dicsőségét az élők honában. Ezért remélj az Úrban és légy erős, légy bátorsággal és bízzál az Úrban!” /Zsolt. 27/
A rabbik felsőfokban beszéltek Dávid költészetéről.

„Még az édesanyja méhében időzött, már verset szavalt, … már a halála napját tervezte és szavalt egy verset” (Ber. 10a)
„A 27 zsoltár a templomot hékálnak nevezi (4. vers), illetve sukkáhnak mondja (5. vers), amit soha nem alkalmaztak a salamoni templom egészére. Ez a nyelvi „következetlenség” azt jelzi, hogy a liturgikus zsoltárok „meglepően” monarchia előtti fogalmakat alkalmaznak a templomra – vagyis vélhetően a monarchia kora előttről származnak. Olyan időből tehát, amikor a jeruzsálemi templom még nem létezett. A fent nevezett zsoltárok már akkor kultikus használatban voltak – más ősi izraelita szentélyekben…
Salamon templomában a közösségi érzelmek felkeltésére hivatásos énekeseket alkalmaztak. Az imákat tehát énekelték – amint ezt számos zsoltár feliratában is megtalálhatjuk. A második templom hivatalos ima- és énekeskönyve minden valószínűség szerint a Zsoltárok könyve volt. Számos zsoltár utal is az énekkel kísért áldozatra (Zsolt 2,4; 26,5; 27,6; 66,13-15; 81,4; 17,22; 116,17)”[23]

R. Méir szerint a dicséretek a Zsoltárok könyvében Dávid nevéhez fűződnek " (Pes. 117a), a Midrásh álláspontja pedig az, hogy a Zsoltárokat Dávid írta, közösen tíz templomi elöljáróval, de utóbbiak neve nem maradt fenn. (Eccl. R. 7:19 no. 4)[24]

A nagy csarnokba lépve ez a kép fogad:

A bimá a Tóraszekrény előtti harmadban áll, nem középen, bordó selyemtakaróval letakarva, amelyen aranyszegély, és arannyal hímzett Dávid-csillag látható.
Szemben két lépcsőfok vezet föl a Tóraszekrény emelvényéhez, melynek jobb oldalán láthatjuk az előimádkozó asztalt, fölötte a korábban említett Siviszi-táblával, ez utóbbi kissé eltér a téli imateremben láthatótól. Az oldalfalon egy másikat is találunk.

A központi szövegük az előzőekben már ismertetett zsoltárszöveg (Zsolt 16:8), és az Örökkévaló neve. Az előimádkozó asztal fölöttinek van egy különlegessége: a benne foglalt Menórát héber betűkből alakította ki a festő. A két oldalán lévő oszlopokra fonódó indák között is héber betűket fedezhetünk fel. A kabbalisztikus jelek közül a ­baloldali képen felfedezhető a kettős hatágú csillag, amelynek közepében általában a

„שְׁמַע, יִשְׂרָאֵל: יְהוָה אֱלֹהֵינוּ, יְהוָה אֶחָד.”

„Halld Izrael…” /5Móz 6:4/ kezdetű ima szövege olvasható, adott esetben a csillag kis mérete miatt sem ez, sem a sarkokban többnyire elhelyezkedő, a 12 törzs neveinek kezdőbetűje nem jelenik meg, pontok helyettesítik. A legfontosabb kabbalisztikus jel, az Örökkévaló neve viszont központi helyet foglal el a táblán, ahogyan a világban is.[25]
A Tóraszekrényt mélybíbor /ld. 2Móz 26:31/, arany Dávid-csillaggal és aranyszínű rojtokkal díszített függöny takarja. A fölötte lévő boltívben a Kőtáblák, itt is a Tízparancsolat héber kezdőszavaival.

Az eddigiektől eltérően, nem festett, hanem domborított arany Dávid-csillagot készített a boltív alá a művész. A falfestés egyik különlegessége a Tóraszekrény köré festett bordó-arany függöny.

A Tóraolvasó asztal előtt hétágú, ívelt karú Menóra áll, két oldalán a két „örökmécses”:

„Te pedig parancsold meg az Izráel fiainak, hogy hozzanak néked tiszta faolajat, a melyet a világításhoz sajtoltak, hogy szünet nélkül égő lámpát gyujthassanak.
A gyülekezet sátorában a függönyön kívül, a mely a bizonyság előtt van, készítsék el azt Áron és az ő fiai, estvétől fogva reggelig az Úr előtt. Örök rendtartás [legyen] [ez] az ő nemzetségöknél Izráel fiai között.” /2Móz 27:20-21/
A női karzat faborítású, felső részén ún. „apácarács” akadályozza a láthatóságot, ami azért fontos, hogy a nők és férfiak ne zavarják egymást az imában való elmélyedésben. (Suk. 51b–52a, Tosef., Suk. 4:1)[26]
Összességében elmondhatjuk, hogy bár a zsinagógák felépítése és díszítése alapvetően azonos elveket követ (a Szentélyre vonatkozó előírásokat), mégis nehezen találhatunk két egyforma templomot.
Nem csak a tervező és a kivitelező ízlése határozza meg egy-egy épület külső és belső megjelenését, hanem az adott földrajzi terület néphagyományai, a kor építészeti stílusirányzatai is. Azonban járjunk bármely részén a világnak, minden zsinagógában felismerjük a Tóra előírásai szerinti egységes kialakítást.

Az emlékezet

A hitközség területén lévő iskola udvarán látható az az emlékmű, amire nem tekinthetünk megrendülés nélkül. Azoknak az áldozatoknak állít örök emléket, akiknek nem jutott nyugvóhely, akiket a történelem és az emberi gonoszság névtelen, jeltelen sírokba taszított.

Nagyváradon közel 30000 mártírja volt a Soának, de nem csak rájuk emlékeztet, hanem mindazokra is, akiknek még jeltelen sír sem jutott osztályrészül.

Forrás: Szabó Erika

Emlékmű

Sasz Chevra zsinagoga

Ortodox Nagyzsinagoga