Fülek zsidó temető
![]() |
Friss képekFriss képek kerültek fel a Rumbach Sebestény utcai zsinagógáról. Ide kattintva megtekinthetők a cikk alján. Soproni zsinagógák és hitközség
A nyugati, osztrák határszélen található város Magyarország egyik legérdekesebb idegenfogalmi célvárosa. A zsidó jellegû mûemlékek iránt érdeklõdõknek is rendkívüli látványosságot kínál: két épen maradt, tudományos alapossággal feltárt középkori zsinagógát és egy középkori volt zsidó negyedet. Pannonhalmi zsinagóga
Nagyváradi zsinagóga
A neológ hitközség 1878-ban önálló zsinagógát épített. A nürnbergi zsinagóga mintájára készült templomot Busch Dávid városi főmérnök tervezte, id. Rimanóczy Kálmán volt a kivitelező. A belvárosban, a Körös partján áll, sajnos már nem használják. Felújítására hatalmas összeg kellene, amit a romániai zsidó szervezet egyedül nem tud biztosítani, jelenleg az állam sem tud megfelelő segítséget nyújtani a helyreállításhoz. Mezõtúr zsinagóga
Szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület, főhomlokzatán négy korinthoszi oszlopos, törtvonalú oromzatos portikusszal, oromcsúcsán kőtáblákkal. Az 1980-as években a karzatok kivételével minden berendezési tárgyat eltávolítva kiállítóteremmé alakították, díszítőfestését lemeszelték. Szerencs hitközségA zempléni településen már a 18-19. század fordulóján éltek zsidók. Itt születetett Taub Eizik rabbi a nagykállói cadik. 1808-ban alakult meg a Chevra Kadisa (Szentegylet). Később jesiva, majd talmud-tóra alakult. A hitközség alapszabálya 1815-ben keletkezett. 1912-ben új, nagy templomot építettek. Kõbányai zsinagóga
Bátran elmondhatjuk, hogy a fõváros izraelita templomai közül a legszebb" - írta Dausz Gyula a kortársak büszkeségével a Cserkesz utcai zsinagógáról 1913-ban. A Kõbánya múltja és jelene címû alapvetés szerzõje egy hihetetlen ütemben fejlõdõ városrész egyik legújabb épületérõl vélekedett így. A városegyesítés után gyorsan benépesülõ kerület ekkor már kezdett határozottan pesties formát ölteni: a gyártelepek által közrezárt központjában fasorok szegélyezték a portalanított utakat, felépült több iskola - köztük a modern polgári -, megalakult a gimnázium. Kõbányának ekkor már volt elöljárósága, szépséges és kellõen tágas plébániatemploma, fõútján pedig hatalmas bérpalotát emelt saját alkalmazottainak a fõváros. Újpesti zsinagóga
Az elsõ újpesti zsinagóga1839-ben épült, a Bocskai utca elején. Az épületrõl rajzot vagy fotót nem ismerünk, valószínûleg az Árpád út két oldalán álló Meszhart (Magyar–szovjet Hajózási Rt., az újpesti köztudatban Mahart) házak 1953–54-ben történt építésekor bontották le. Helye ma közterület a Lõwy Izsák utca Bocskai utcába torkolló végén. |








