Veszprém HitközségVeszprém város zsidó közössége a XVIII. század első felében megindult bevándorlás következtében jött létre. Az itt megtelepedő családok a város két földesura, a püspök és a káptalan joghatósága alatt szervezte meg gazdasági életét és teremtett magának egzisztenciát. A számban egyre növekvő városi zsidóság 1750 körül hozott létre hitközséget, mely a közösséget képviselte a földesúr előtt. Abony Zsinagóga
Mikor is készült a kép? Az ötvenes években. Akkor még a Zsinagóga mutatta tündöklõ arcát, büszkén nézett ablakaival a világra, magasan törve az ég felé. Mára – ötven év telt el - már romjaiban, szomorúan, megroggyanva kérdezi: Mi lesz velem?
A mádi zsinagógát 1795-ben épÃtették fel a Mádra költözött borkereskedÅ‘ és termelÅ‘ zsidó családok. A barokk stÃlusú zsinagóga mellett a településen hÃres talmudiskola is működött. Hosszú ideig békében együtt éltek a katolikus, a protestáns és az izraelita lakosok. Az 1848-49-es szabadságharc során a zsidók itt is, ahogy máshol is, Kossuthot támogatták. Az elsÅ‘ világháború hÅ‘si halottai között is megtaláljuk a nevüket a település emlékművén. A sÃrköveken elõforduló zsidó jelképekHa van lehetÅ‘ségünk alaposan körülnézni egy régi zsidó temetÅ‘ben, sokféle motÃvumot láthatunk a sÃrköveken. Minden ábrának vallási jelentÅ‘sége van, valami módon kötÅ‘dik a Bibliához, vagy a hagyományhoz. Nézzük meg, hogy mi mindennel találkozhatunk utunk során: Debrecen zsinagóga és hitközség
Azegykori szabad királyi városba 1840-ben, Hajdúsámsonból települtek be az elsõ zsidó családok. 1846-ban már fallal körülkerÃtett temetõjük volt, 1848-ban nemzetõrök is kikerültek soraikból, 1852-ben alakult meg a hitközség. Az elsõ templomot 1875-ben, az iskolát 1888-ban épÃtették. A századfordulón új templomot, iskolát, hitközségi székházat, rituális fürdõt, pászkagyárat, 1909-ben polgári leányiskolát és a Kápolnás utcában ortodox templomot épÃtettek. 1921-ben létrejött az elsõ vidéki zsidó gimnázium Kardos Albert vezetésével. Schlesinger Sámuel fõrabbi szellemi irányÃtása alatt a debreceni lett az ország legerõsebb statusquo hitközsége. Ezen kÃvül ortodox és egy kisebb haszid közösség is mûködött itt. Békéscsaba zsinagóga
Letelepedés:A Békés megyei zsidóság története az 1700-as évek elsõ felében kezdõdött. Ekkoriban még csak egy szeszfõzõ zsidóról esett szó. Almásy Dániel békési fõszolgabÃró összeÃrása szerint 1768-ban még csak Váriban élt három zsidó. A Harruckern uradalom kezdettõl fogva tiltotta a letelepedést, Ãgy a legtöbb helyen az 1800-as évek közepéig nem engedélyezték a zsidók beköltözését (Implom 1971, 65-66). Az 1700-as évek végétõl kezdve Váriban, Ványán, és Szentandráson kialakultak az elsõ zsidó közösségek, majd 1840-tõl kezdve megyeszerte felgyorsult a letelepedés. Óbudai zsinagóga és hitközség
Óbudán már a XIV. században éltek zsidók, az elsõ hiteles okmány 1349-ben jelzi ottlétüket. A XVIII. században Zichy gróf védelme alatt állottak és miután az elõÃrt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta õket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak. Megengedték, hogy saját istentiszteletet tartsanak, hogy belügyeikben saját bÃróságuk Ãtélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek. Hegedűs Gyula utcai körzet és zsinagóga
Budapesten háromnegyed évszázad óta az Új-Lipótvárost, mint új-új zsidónegyedet emlegetik. Valóban újabb, mint a régi-új, az Erzsébetváros, ámde nem zsidónegyed. Az elnevezésbõl mindössze annyi talál, hogy az Új-Lipótvárost valóban jobbára zsidó – zsidó származású – mérnökök tervezték és épÃtették, s az új házakba valóban jobbára – zsidó származású polgárság költözött. |

 





