Wissotzky tea már magyarországon is.

Tudjon meg többet: http://www.wtea.hu/

 

Veszprém város zsidó közössége a XVIII. század első felében megindult bevándorlás következtében jött létre. Az itt megtelepedő családok a város két földesura, a püspök és a káptalan joghatósága alatt szervezte meg gazdasági életét és teremtett magának egzisztenciát. A számban egyre növekvő városi zsidóság 1750 körül hozott létre hitközséget, mely a közösséget képviselte a földesúr előtt.

Bővebben...

 

Mikor is készült a kép? Az ötvenes években. Akkor még a Zsinagóga mutatta tündöklõ arcát, büszkén nézett ablakaival a világra, magasan törve az ég felé. Mára – ötven év telt el - már romjaiban, szomorúan, megroggyanva kérdezi: Mi lesz velem?

Bővebben...

 

A mádi zsinagógát 1795-ben építették fel a Mádra költözött borkereskedő és termelő zsidó családok. A barokk stílusú zsinagóga mellett a településen híres talmudiskola is működött. Hosszú ideig békében együtt éltek a katolikus, a protestáns és az izraelita lakosok. Az 1848-49-es szabadságharc során a zsidók itt is, ahogy máshol is, Kossuthot támogatták. Az első világháború hősi halottai között is megtaláljuk a nevüket a település emlékművén.

Bővebben...

 

Ha van lehetőségünk alaposan körülnézni egy régi zsidó temetőben, sokféle motívumot láthatunk a sírköveken. Minden ábrának vallási jelentősége van, valami módon kötődik a Bibliához, vagy a hagyományhoz. Nézzük meg, hogy mi mindennel találkozhatunk utunk során:

Bővebben...

 

Azegykori szabad királyi városba 1840-ben, Hajdúsámsonból települtek be az elsõ zsidó családok. 1846-ban már fallal körülkerített temetõjük volt, 1848-ban nemzetõrök is kikerültek soraikból, 1852-ben alakult meg a hitközség. Az elsõ templomot 1875-ben, az iskolát 1888-ban építették. A századfordulón új templomot, iskolát, hitközségi székházat, rituális fürdõt, pászkagyárat, 1909-ben polgári leányiskolát és a Kápolnás utcában ortodox templomot építettek. 1921-ben létrejött az elsõ vidéki zsidó gimnázium Kardos Albert vezetésével. Schlesinger Sámuel fõrabbi szellemi irányítása alatt a debreceni lett az ország legerõsebb statusquo hitközsége. Ezen kívül ortodox és egy kisebb haszid közösség is mûködött itt.

Bővebben...

 

Letelepedés:A Békés megyei zsidóság története az 1700-as évek elsõ felében kezdõdött. Ekkoriban még csak egy szeszfõzõ zsidóról esett szó. Almásy Dániel békési fõszolgabíró összeírása szerint 1768-ban még csak Váriban élt három zsidó. A Harruckern uradalom kezdettõl fogva tiltotta a letelepedést, így a legtöbb helyen az 1800-as évek közepéig nem engedélyezték a zsidók beköltözését (Implom 1971, 65-66). Az 1700-as évek végétõl kezdve Váriban, Ványán, és Szentandráson kialakultak az elsõ zsidó közösségek, majd 1840-tõl kezdve megyeszerte felgyorsult a letelepedés.


Bővebben...

 

Óbudán már a XIV. században éltek zsidók, az elsõ hiteles okmány 1349-ben jelzi ottlétüket. A XVIII. században Zichy gróf védelme alatt állottak és miután az elõírt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta õket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak. Megengedték, hogy saját istentiszteletet tartsanak, hogy belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek.

Bővebben...

 

Budapesten háromnegyed évszázad óta az Új-Lipótvárost, mint új-új zsidónegyedet emlegetik. Valóban újabb, mint a régi-új, az Erzsébetváros, ámde nem zsidónegyed. Az elnevezésbõl mindössze annyi talál, hogy az Új-Lipótvárost valóban jobbára zsidó – zsidó származású – mérnökök tervezték és építették, s az új házakba valóban jobbára – zsidó származású polgárság költözött.

Bővebben...

 

<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 2

Partnerek
Polgar
Hírlevél
Hírlevél HTML formátum?
Látogatók
Oldalainkat 154 vendég böngészi